Tuesday, 20 July 2010

Két díjat kaptam


Kissé szégyenkezem amiatt, hogy ilyen sokáig nem reagáltam erre a két díjra, mert közben nagyon örültem nekik, főleg, hogy két olyan személytől kaptam őket (ráadásul kb. egy időben), akik hihetetlen dolgokat hoznak létre, és mindkettejüket személyesen ismerem...Tehát most pótlom: Köszönöm a megtiszteltetést Boginak és Orsinak!!!

"Mit kell tennem: 1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte. 2. A logót ki kell tennem a blogomba. 3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam. 4. Írni kell magamról 7 dolgot. 5. Tovább kell adnom a kitüntetést másik 7 blog társamnak. 6. Be kell linkelnem őket. 7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról"



Tehát magamról:


1. Imádok énekelni. Enélkül azt hiszem nem is tudnék élni...Talán akkor jöttem rá erre, amikor először láttam a Disney-féle Kishableányt.:) Ehhez persze tudni kell, hogy talán 3 éves lehettem akkor...Onnantól kezdve mindig énekelnem kellett, sőt, produkáltam magam a család előtt és sokszor eljátszottam, hogy én vagyok a szép hangú hősnő a sok zenés meséből vagy filmből, amit láttam.:) Mindig a zene világában mozogtam, aztán 12 évet töltöttem el egy ének-zenei iskolában, valamint az ország egyik legjobb kórusában. Ma már persze nem a Disney-filmek dalait éneklem, ám az érzés ugyanaz...Igaz, hogy néha kell egy kis "rúgdosás" ahhoz, hogy bízzak magamban ezen a téren, de eddig jó úton járok és biztos vagyok benne, hogy az éneklésnek megingathatatlan helye van a szívemben.


2. Mivel egy ideig Nagy-Britanniában éltem, finoman szólva megveszek az ország történelméért, kultúrájáért, épületeiért, tájaiért...Azon belül is legjobban a XVI.századért, olyannyira, hogy jelenleg egy regényen dolgozom, ami ebben a korban játszódik. Nem az a célom az írással, hogy valami fantasztikusan sikeres dolgot alkossak. Egyszerűen csak örömöt lelek benne, elvégre sokszor tényleg olyan érzés tör rám, mintha rossz korba és rossz helyre születtem volna...:)


3. Rengeteget sétálok, akár otthon a környéken, akár idegen helyen. Ilyenkor felfedezek, észreveszek olyan dolgokat, amiket mások nem, megfigyelem az embereket, vagy éppen ötleteket gyűjtök a könyvemhez.


4. Egy másik szenvedélyem az ír tánc, amit nem olyan régóta művelek aktívan, sőt, voltak kihagyások is, de a szerelem nem múlt el, és most gyakorlatilag minden nap táncolok:) Kevés jobb dolog létezik, mint végigtáncolni egy légies slip jiget vagy egy hangos, pörgő heavy táncot (utóbbi a kopogós:). Hihetetlen érzés!


5. Nagyon erősen kötődő személyiség vagyok. Legyen az egy személy, hely, emlék vagy akár egy tárgy...Orsinál olvastam, hogy mindent meg szokott őrizni és nehezen tud elszakadni mindentől...Nos,ezt én is pontosan így érzem. Ami vagy aki egyszer jelentett valami fontosat, azt mindig megőrzöm.


6. Szeretnék magamnak egy Tudor-kori ruhát.:)


7. Egyszer végig fogom járni Nagy-Britannia várait és kastélyait. Nagy szívfájdalmam, hogy itthon már nem sok ilyen épület maradt, talán ezért is szeretnék egyszer egy ilyen utat végigjárni.


Ennyit rólam egy szuszra:)


Most pedig az én díjazott blogosaim:


1. Norita - mert mindig is szerettem volna neki díjat adni a gyönyörűséges ékszereiért:)


2. Orsi - mert ő vezetett be először a gyöngyfűzésbe és imádom a sokszínűségét


3. Nooni - mert kedvelem a stílusát


4. Vezsuzsi - mert tetszik a változatossága


5. Bogi - mert bár tőle kaptam az egyik díjat, ebből a listából egyszerűen kihagyhatatlan:)


6. Panita - mert a "Kisvirágos" mintáját neki köszönhetem:)


7. Mano - mert régóta követem a gyönyörű munkáit a blogján és Facebookon is:)

Medálból fülbevaló




Jaj, ezek a fakó színek a képeken...Na mindegy! A már korábban feltöltött kék RAW medál sokáig árválkodott a dobozában, míg végül úgy döntöttem, hogy kap tőlem egy párt:) Így lett egy szép kék fülbevalóm;)

Orsi virágai




A színek korántsem valósak...Igazából krémszínű és arany delicákból készítettem ezt a láncot. Az eredetije szintén Orsi kreálmánya, amit már az első pillanatban imádtam, hogy megláttam. Persze sokkal szebbaz övé és vidámabbak a színei is, de nekem ezek voltak éppen "raktáron":)Itt nézhetitek meg:




Egy nagyon egyszerű fehér lánchoz kértek tőlem egy medált, ami picit feldobná. Ezzel álltam elő...

A kötelező RAW






Amit valószínűleg mindenki készített már, aki gyöngyfűzésbe kezdett...A képminőségért elnézést kérek...A lila-fekete szögletes fülbevaló Zsuzs barátnőmnek készült, a kék pedig a legelső RAW-próbálkozásom. A picit féloldalasan ráfűzött fehér gyöngy ötlete Orsi egyik sárga csodájából jött:)

Egy újabb szülinap :)






Az Orsinak készült doboz úgy megtetszett Anyumnak, hogy "muszáj" volt neki is készíteni egyet, és ha már úgyis közeledett az ő szülinapja is, megcsináltam:) Szintén lakkozás előtti - és sajnos esti- fotóm van róla. Mégsajnálatosabb, hogy most már csak a telefonommal tudok fényképezni, úgyhogy a képek minőségén ez meg is fog látszani...

Korai szülinap










Ez a kis fadoboz Orsi barátnőmnek készült ajándékba. Csak most volt a szülinapja, viszont ezt már májusban elkészítettem mivel Orsi jelenleg nagyon messze, New Yorkban él, szóval ki kellett használnom, hogy itthon volt, méghozzá egy nagyon fontos okból: férjhez ment!:) Amellett, hogy nagyon örültem a boldogságának, még koszorúslányként is részt vehettem a nagy napon, amely gyönyörűen sikerült. Nászajándékba valami olyat kért, amit magam csináltam, ezért egy szintén decoupage-technikával készült tálcát ajándékoztam (amit végül el is felejtettem lefotózni...). Tudtam, hogy nem lesz itthon a szülinapján, ezért mindenképpen adni akartam neki valamit előre. Először ékszert akartam készíteni neki, de mivel ő sokkal szebb darabokat kreál, inkább emellett döntöttem. A képek még a lakkozás előtt készültek, úgy lett igazán szép, és örömmel jelentem: nagyon tetszett neki!:)

Egy kicsit más



Kaptam egy pár nagyon egyszerű gyöngyfülbevalót, ami végül a kedvencem lett, így készítettem hozzá egy láncot.

I got a very simple pair of pearl earrings, which became my favorites, so I made a matching necklace for them.


Életjel

Elképesztő régen volt már az utolsó bejegyzésem, ez részben azért alakult így, mert az írás került előtérbe, szóval szinte semmit nem fűztem hónapokig. Ennek most vége, beszereztem szép új alapanyagokat és az írás mellett végre a gyöngyöknek is helye lesz. Íme...